Nagyharsányi Szoborpark

A Nagyharsányi Szoborpark kultúrtörténeti és művészettörténeti jelentősége abban áll, hogy Magyarországon először itt kaptak lehetőséget szobrászok a szabad kísérletezésre.A nonfiguratív szobrokkal teli bánya öböl megkapó látványt nyújt.

A Szársomlyó–hegy elhagyatott kőbányájában 1967-től alkottak olyan szobrászok, akiknek kísérletezési szándéka messze túlmutatott az akkori köztéri szobrászat lehetőségein. Körülbelül kétszáz művész dolgozott itt az alapítás óta eltelt évek alatt (Néhányan közülük: Bocz Gyula a Sopianae Gépgyár, illetve a Megyei Tanács ösztöndíjasaként hagyott fel gyári munkájával a szobrásztevékenység kedvéért, Orosz János már Munkácsy-díjas festőként fordult a szobrászat felé, Bencsik István szoborsorozatával nemcsak önmagát újította meg, hanem nagy hatást gyakorolt kollégáira is, Kígyós Sándor és Gulyás Gyula olyan műveket készítettek, amelyek túlmutattak bármilyen akadémiai vizsgamunkán). Munkáikból 136 db monumentális kőszobor található a bányakatlanban és a sétányokon. (A számtalan külföldi alkotó közül csak azokat kiemelve, akik a mai látványért talán a legtöbbet tettek: Mathias Hietz, Colin Foster).